*** ***
A Belső-Csereháton a Rakaca-patak É-i oldalvölgyében található kisközség, valamikor fontos közlekedési útvonal mentén. Jelenleg mindössze napi két autóbuszjárat érinti Miskolcról. A falu először Zazfa alakban fordul elő egy 1377-es oklevélben. 1429-ben 29 adózó jobbágyporta volt a községben. A töröktől sokat szenved; a környék felégetése, kirablása után meghódol, s kétfelé kell adóznia. A nagy terhek következtében elnéptelenedik. A Rákóczi felkelés idején sem volt jobb a helyzet. 1720-ban csak 3 jobbágycsalád lakja. Az újra benépesült község folyamatosan fejlődik, s a századfordulón kb. 600-an lakják. Ma a népesség folyamatos csökkenése figyelhető meg. Megtekintésre érdemes néhány népi lakóháza és 1805-ben épült temploma.

*** ***
The name of the settlement was first mentioned in a charter dating from 1377, in the form of Zazfa. In 1429 29 taxable villein households were recorded in the village. The village underwent several hardships during the Turkish invasion: after the Turks burned it the settlement paid taxes to two powers. Owing to the heavy burdens the area became depopulated. tHe situation was no better during the Rákóczi revolution either. In 1720 only three villein family were recorded. The place was populated again, the settlement gradually developed and by the turn of the century the number of inhabitants reached 600. The population is slowly decreasing at present.

*** ***
Die Siedlung kommt zuerst als Zazfa in einer Urkunde aus 1377 vor. 1429 gab es in der Ortschaft 29 steuerzahlende Leibeigenenpforten. Unter den Türken hat sie viel zu leiden; nach Abbrennung und Plünderung der Gegend wird sie Eroberungsgebiet und muß nach zwei Stellen Steuer zahlen. Durch die großen Lasten wird sie entvölkert. Auch zur Zeit des Rákóczi-Aufstandes war die Situation nicht besser. 1720 wohnen lediglich 3 Leibeigenenfamilien hier. Die wiederbevölkerte Ortschaft entwickelt sich kontinuierlich, und um die Jahrhundertwende wohnen etwa 600 Leute hier. Heute ist eine sukzessive Abnahme der Einwohnerzahl festzustellen.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Szászfa (németül Sachsendorf) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3821
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 151 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 12,45 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 12,13 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
Encstől 25 kilométer távolságra fekszik.

Története:
Szászfa (Százfa) Árpád-kori település. Első írásos említése 1351-ben történik Zazfa néven.
A település első ismert birtokosai Tekus fiai voltak, de a birtokot V. István király hűtlenség miatt elvette tőlük. 1273-ban IV. László király visszaadta nekik.
1323-ban a jánoki uradalom határjárásakor említették. Ekkor a Balog nemzetségbeli Athfi Otiz fia Henrichnek János nevű fiának birtoka volt.
1317-1319-ben dézsmáját az egri püspök átengedte a káptalannak.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 15 garas, 1335-ben 5 garas pápai tizedet fizetett.
A töröknek behódolt, így kétfelé fizetett adót. A csapások ellenére nem vált pusztává, de lakói nagyon megfogyatkoztak.
A 18. század elején lakói főleg nemesekből álltak, csak 3 jobbágyportája volt. 1780-ban építették föl református templomukat.

Népcsoportok:
A település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók:
Református templom
turul szobor: az első és a második világháborúban elesett szászfai katonáknak állít emléket.
Nagyboldogasszony római katolikus kápolna
Kisboldogasszony görög katolikus kápolna
 

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép

Nagyobb térképre váltás

Támogassa Ön is a "Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a felületén!
KÖSZÖNJÜK!