|
***
***
A Zempléni-hg. nyugati oldalán, a Hernád völgyének
peremlépcsős hegységszegélyén elterülő nagyközség. Van
vasútállomása a szerencsi szárnyvonalon, és rendszeres
autóbusz-összeköttetése Hidasnémeti vasút-állomásával. A
terület már a kő- és bronzkorban is lakott volt. Egy
1219-es oklevél szerint a királyné birtokolta 10 német
település egyike. Lakói bányászok, kézművesek voltak,
akik értettek a földműveléshez is. 1261-tol a falu
Abaújvár tartozéka, míg az 1312-es rozgonyi csata után
Károly Róbert Drugeth Fülöpnek adományozza. 1416-tól
mezőváros, mint a Hernád-völgyi észak–déli kereskedelmi
főútvonal és a hegyközi bányászútvonal fontos
csomópontja. Ekkor Kassa után Abaúj vármegye második
legfontosabb és leggazdagabb városa. A településről a
huszitákat Mátyás király űzi ki. A XVI. század elejétől
felkelések, török átok, német, magyar seregek sarcolásai
okoznak szenvedést a városnak. Ennek ellenére 1570 és
1647 között Abaúj vármegye székhelye, a reformáció egyik
jelentős kulturális központja. Itt volt prédikátor
Benczédi Székely István, az első történelemkönyv, a
Magyar Krónika írója. Veje és papi utódja Károli Gáspár,
aki a Bibliát magyarra fordította. 1706-ban Rabutin
pusztít, később a természeti csapásoktól szenved. A
trianoni diktátum után a perifériára került helység
egyre inkább elveszítette jelentőségét. A település
leginkább az ún. Gönczi hordóról híres. A 136,5 literes
hordóban a tokaji bort tárolták, szállították, az aszú
készítésénél etalonként szerepel jelenleg is. Ismert a
gönci kajszibarack is, a híres gönci barackpálinka
alapanyaga. Több látnivalót érdemes felkeresni: a
Huszita házat, mely ma tájház, a XV. században épült,
gótikus elemeket is hordozó, barokk római katolikus
templomot, a XVIII. századi késő barokk református
istenházát, előtte a szép Károli-szoborral. A
településen étterem, különféle szállás és nyáron strand
üzemel. A község határában, a Dobogó-hegy ÉK-i oldalán
található pálos kolostorrom a gótikus építkezés szép
példája. Elérhető a P jelzésű turistaúton.
***
***
This area was inhabited even in the Stone- and
Bronze-Ages. According to a document dated in 1219 it is
one of the settlements owned by the queen. The
inhabitants were miners and handicraftsmen, who dealt
also with agriculture. In 1261 it belonged to Abaújvár,
while Róbert Károly endowed Fülöp Drugeth with the land
after the battle of Rozgony in 1312. From 1416 it was a
market town, and it was a very important node of the
Northern-Southern commercial road of Hernád-valley and
the miners' road of Hegyköz. At this time it was the
second most important and richest town of Abaúj county
after Kassa. King Matthias forced out the Hussites from
the settlement. From the beginning of the 16th century
the inhabitants of the town suffered a lot from the
Turkish, German and Hungarian armies which held the
population to ransom. In spite of this fact it was the
chief town of Abaúj county and one of the most
significant cultural centre of the Reformation. The
settlement is mainly famous for the so called "Gönc
Barrel". The Tokaj vine has been stored and delivered in
the famous barrel having a capacity of 136.5 l. It has
been used as a reference standard when making the Tokaj
Aszú. The apricot grown in Gönc is also very famous, the
well-known Gönc Apricot Brandy is made of this fruit.
***
***
Das Gebiet war schon in den Stein- und Bronzezeiten
bewohnt. Laut einer Urkunde aus dem Jahre 1219 gehörte
sie zu den 10 deutschen Siedlungen, die im Besitz der
Königin waren. Ihre Bewohner waren Bergarbeiter und
Handwerker, die auch die Landwirtschaft beherrschten. Ab
1261 gehörte das Dorf zu Abaújvár, bis es Róbert Károly
nach der Rozgonyer Schlacht im Jahre 1312 Fülöp Drugeth
schenkte. Ab 1416 war es ein Marktflecken und ein
wichtiger Knotenpunkt des nord-südlichen Handelswegs und
der zwischenberglichen Bergarbeiterroute. Damals war sie
nach Kassa die zweitgrößte und reichste Stadt des
Komitats Abaúj. Die Husiten der Siedlung wurden von
König Matthias weggejagt. Ab dem Anfang des 16.
Jahrhunderts sorgten Aufstände, der türkische Bann und
die Kriegssteuern der deutschen und ungarischen Truppen
für Leiden in der Stadt. Sie wurde trotzdem zwischen
1570 und 1647 zum Sitz des Komitats Abaúj und zu einem
der wichtigsten kulturellen Zentren der Reformation. Die
Siedlung ist vor allem durch ihre sogenannte Gönci
Fässer berühmt geworde. In dem 136,5 Liter Faß war der
Tokajer Wein gelagert bzw. transportiert und bei der
Herstellung des Aszúweins wird es auch heute noch als
Maßstab genutzt. Die Göncer Aprikose, die zur
Herstellung des berühmten Göncer barackpálinka (Aprikosenschnaps)
dient ist auch bekannt.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Gönc egy
kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 65
kilométerre. Az Abaúj–Hegyközi kistérség központja; az
ország legészakibb városi rangú települése.
Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang város
Irányítószám 3895
Körzethívószám 46
Népesség:
Teljes népesség 2008 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 53,83 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület 37,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Története:
Gönc német telepesfalu, mely a Hernád mentén, Újvár
alatt letelepített királynéi német telepesfalvak egyike.
Nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy)
néven.
A tatárjárás után a királynéi német telepesfalukat a
vizsolyi ispánság fogta össze, külön ispánnal az élükön.
Kun László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba
nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre
emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait
az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé-várnak
neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és a
feudális anarchia korában innen intézte orszáágos
ügyeit; innen kormányozta az uralma alá tartozó
vármegyéket is.
Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly király egy
ideig Göncön tartózkodott Amadé nádornál, a várban. 1304
körül a Vencel híveiül szegődött szepesi szászok és
kassai polgárok megostromolták Gönc várát, de
sikertelenül. Az ostromlókat megverték és Vencel
zászlaját elvették. A zászlót a gönci várnagy: Apród
István elküldte a királynak Oroszországba, aki ekkor
első felesége elhozatala miatt járt ott.
1311-ben Amadé nádor halála, majd 1312-ben a király
ellen fordult Amadé fiak rozgonyi csatában elszenvedett
veresége után a várat Károly Róbert király Drugeth
Fülöppel megostromoltatta és bevetette. Ettől kezdve a
Drugetheké lett.
Gönc városának gazdasági életét már ez időben is a
jelentős szőlőtermelés jellemezte, s az 1327-ből
fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt
is tartottak.
Egyházának kegyura a királyné volt, s ki volt véve az
egri püspök joghatósága alól.
Az 1332 évi pápai tizedjegyzék szerint ez évben
plébánosa, illetőleg káplánja 2 M. és fél fertó,
1333-ban 2 és fél M. pápai tizedet fizetett, mely az
összeg nagyságát tekintve Göncnél mezőváros szintre
mutat.
A gönci Huszita-ház
A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A
főként német lakosságú település a török hódoltság
idején vált újra magyar többségűvé.
1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt.
A reformáció idején fontos szerepet töltött be a
kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károli
Gáspár (lásd: Károli-biblia). 1687-ben egy időre Göncön
telepedett meg a Sárospatakról elűzött református
főiskola is.
A város rendkívül fontos szerepet töltött be a
tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, amit mi sem
bizonyít jobban, mintsem a 136,6 literes ún. gönci hordó
mértékegységgé vált.
A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz
idők köszöntöttek a 19. század végén természeti csapások
miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy
az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi
jelentősségét.
1979–81 között itt működött a Szathmáry István
alapította alkotótábor Deim Pál, Csiky Tibor, Misch Ádám
és Fajó János művészeti vezetésével, növendék volt
Saxon-Szász János is.
2001-ben visszakapta városi rangját.
Népcsoportok:
A település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány
nemzetiségűnek vallja magát.
Látnivalók:
Huszita-ház
Pálffy-kastély
Károli Gáspár szobra a református templom kertjében
Régi zsidó temető
Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás a református
templom mellett
Látnivalók a környéken:
Pálos kolostorrom
Amadé-vár romjai
Híres emberek:
Itt hunyt el 1591-ben Károli Gáspár egyházi író,
bibliafordító, az első teljes magyar nyelvű biblia
szerzője.
Itt élt Kiss Jenő (1926-2006) író
Haász István festőművész
Ifjabb Csécsi János (Gönc, 1689. június 11. –
Sárospatak, 1769. június 1.) református tanár,
polihisztor
Itt született Károly Iréneusz József (Gönc, 1854.
március 6. – Nagyvárad, 1929. március 13.) premontrei
szerzetes, nagyváradi fizikus, a rádiótechnika egyik
úttörője.
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
Juno Optika
Cím: 3895 Gönc, Károli Gáspár u. 19-21. (Egészségházban)
Nyitva tartás: Hétfő-Péntek 9:00-17:00 Szombat-Vasárnap ZÁRVA
Tel.: 46/306-055
Szemüvegkészítés, egyéb kiegészítők (tokok, tisztító, stb.),
napszemüvegek, kontaktlencsék és ápolószerei, nagyítók. Rövid határidővel!
Forgalmazott termékek, márkák: Retro, Guido Candini, Exit, Kappa, Angelo Futuro,
X-Ide, Swarovski Crystal, Spicy-Eye, stb. Dioptriás úszó és búvárszemüvegek.
ÁLLANDÓ AKCIÓK!
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
Támogassa Ön is a
"Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a
felületén!
KÖSZÖNJÜK!
|
