*** ***
A Keleti-Cserehát peremén elterülő helység a 3. sz. főközlekedési úttól 2-3 km-re, a legközelebbi vasútállomástól (Méra v.m.) ugyan-annyi távolságra van. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Enccsel. A falutól K-re húzódik a "Kegyetlen" nevű összefüggő erdőség, melynek érdekes legendája van. Több kisebb település (Szala, Alsószend, Felsoszend, Izbégszend) 1936-os összevonásával létrejött több km hosszú falu a Bélus-patak két oldalán. Mindegyik településrész nevével találkozunk a 13. sz.-i oklevelekben. A későbbiekben a szendi nemesek birtokaként említik, mikor többen osztoznak a település földjein. Az osztozáskor meghúzott határ egy Várnak nevezett dombon kezdődik. E vár alig észlelhető maradványai ma is láthatók Szend és Méra között. A Szendi család kihalása után Zsigmond király a Kállayaknak adományozza. A török időkben sokat szenved. 1573-ban Felsőszend áldozatul esik, majd meghódol. A többi településről is elmenekül a lakosság, s csak a 18. sz. elején települ újra. Az alsószendi és felsőszendi református templomok középkori egyházi építészetünk értékes darabjai. Említést érdemel a késő barokk Honig kastély, mely mai formáját a 18. sz. végén nyerte el.

*** ***
Szalaszend is a long village on the banks of the Bélus Creek the village came to existence in 1936 as a result of the uniting of several smaller settlements (Szala, Alsószend, Felsoszend, Izbégszend). Each village was mentioned in charters dating back to the 13th century. Later the territory was recorded as the estate of the squires of Szend a number of landowners shared the area. The remains of a castle are to be found between Szend and Méra. After the extinction of the Szendi family King Sigismund donated the territory to the Kállays. The village suffered a great deal during the Turkish invasion. In 1573 Felsoszend was occupied by the Turks. The inhabitants of the neighbouring settlement also fled. The area was resettled only at the beginning of the 18th century. The Calvinist churches of Alsószend and Felsoszend are valuable monuments of ecclesiastical architecture in Hungary.

*** ***
Die Ortschaft ist ein durch eine 1936 durchgeführte Zusammenziehung von mehreren kleinen Siedlungen (Szala, Alsószend, Felsoszend, Izbégszend) entstandenes, mehrere Kilometer langes Dorf an beiden Ufern des Bélus-Baches. Die Namen aller Ortsteile finden wir in den Urkunden aus dem 13. Jahrhundert. Später wird die Ortschaft als Besitz der Adeligen von Szend erwähnt, als sich die Felder der Siedlung mehrere miteinander teilen. Die bei der Aufteilung gezogene Grenze beginnt auf einem Hügel namens Vár (Burg). Die kaum wahrnehmbaren Überreste dieser Burg sind zwischen Szend und Méra auch heute noch zu sehen. Nach Aussterben der Familie Szendi schenkt König Zsigmond das Gebiet den Kállays. In der Türkenzeit hat die Ortschaft viel zu leiden. 1573 fällt Felsoszend zum Opfer, dann wird es erobert. Auch aus den anderen Siedlungen flüchtet die Bevölkerung und erst Anfang des 18. Jahrhunderts wird das Gebiet wieder bevölkert. Die reformierten Kirchen von Alsószend und Felsoszend sind wertvolle Stücke unserer mittelalterlichen kirchlichen Architektur.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Szalaszend község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben. A Cserehát keleti oldalán, a Hernád völgyének nyugati oldalán fekszik. A legközelebbi város Encs (6 km).

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Encsi
Rang község
Irányítószám 3863
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 1097 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 60,08 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 18,26 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története:
1936-ban jött létre három község (Szala, Alsószend, Felsőszend) egyesítésével.
Szala nevéről 1264-ben már említést tettek az oklevelek Zaladienses (Zala) néven.
Szend nevét 1256-ban említik először Scend, 1264-ben Zend néven. 1327-ben az Anjou okmánytár oklevele említi először Olzend nevét, amelyből már kikövetkeztethető hogy létezhetett a település Felsőszend része is.
Felsőszend nevét 1332-ben említik először, Felső Zend néven.
Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a három pici, ekkor még különálló településről:
"...Alsószend 51 házból álló település 197 magyar ajkú lakossal…Felsőszend 35 házból álló település 163 magyar ajkú lakossal ...Szala 78 házból álló 352 lakosú magyar ajkú lakosú település."
 

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép

Nagyobb térképre váltás

Támogassa Ön is a "Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a felületén!
KÖSZÖNJÜK!