***
***
A Belső-Csereháton, a Mánta-patak bal partján
elhelyezkedő település. Rendszeres autóbuszjárat köti
össze Miskolccal. A falu határában paleolit korból
származó temetőt tártak fel, zsugorított helyzetű
csontvázakkal. Oklevelekben először 1256-ban fordul elő
Seleb alakban. Az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint
virágzó helység. A 15. sz.-ig egyfalus nemeseké, majd a
Perényiek szerzik meg, mint jól jövedelmező községet. Az
1500-as évek második felében már török hódoltsági
terület. A 17. sz. során a lakosság egyre fogyott. A
kuruc időkben mint Rákóczi birtokot a császáriak
kíméletlenül fosztogatták. 1715-ben mindössze 4
zsellércsaládot írnak össze. E század közepétől a Tiszta
család a birtokos, akik vegyes lakossággal újratelepítik
a falut. A településen érdekes látnivaló a Tiszta Pál
által 1758-ban épített barokk kúria. Az évszázados fák
árnyékolta épületben a 70-es évekig működött a falu
görög kat. kápolnája. A kúria mellett látható a népies
barokk stílusú Nepomuki Szt. János szoborcsoport, melyet
ugyancsak a Tiszta család készíttetett 1769-ben.
***
***
A graveyard dating back to the Paleolithic Age was
opened near the village. Skeletons lying in recumbent
posture were found in the tombs. The name of the
settlement was first mentioned in a charter originating
from 1256, in the form of Seleb. According to the papal
tithe list of 1332 Selyeb was a flourishing settlement
at that time. The village had been the property of
squirelets up to the 15th century, then the Perényi
family acquired the profitable settlement. In the second
half of the 1500's it came under Turkish rule. The
number of inhabitants was continuously decreasing during
the 17th century. In the time of the Kuruts wars the
imperial troops ruthlessly marauded the village, which
belonged to the Rákóczi estate. In 1715 only 4 villein
families were recorded. From the mid-eighteenth century
the Tiszta family owned the village the village wes
resettled with a mixed population. An interesting sight
of the vicinity is the Baroque-style mansion house built
by Pál Tiszta in 1758.
***
***
Am Dorfrand hat man einen aus dem Paläolithikum
stammenden Friedhof mit Skeletten in gekrümmter Lage
erschlossen. In Urkunden kommt die Siedlung 1256 zum
ersten Mal, in der Form Seleb vor. Nach der päpstlichen
Zehentenliste von 1332 ist sie eine blühende Ortschaft.
Bis zum 15. Jahrhundert gehört sie eindörfigen Adeligen,
dann wird sie als ertragreiche Ortschaft von den
Perényis erworben. In der zweiten Hälfte der 1500er
Jahre ist es bereits türkisches Eroberungsgebiet. Im
Laufe des 17. Jahrhunderts nahm die Zahl der Bevölkerung
ständig ab. In der Kurutzenzeit wurde die Ortschaft als
Rákóczi-Besitz von den kaiserlichen Truppen gnadenlos
geplündert. 1715 werden insgesamt lediglich 4
Leibeigenenfamilien registriert. Ab der Mitte dieses
Jahrhundertes ist die Familie Tiszta die Besitzerin, die
das Dorf mit gemischter Bevölkerung wiederbevölkert.
Eine interessante Sehenswürdigkeit in der Ortschaft ist
das durch Pál Tiszta 1758 gebaute Barocklandhaus.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Selyeb község
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói kistérségben.
Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Szikszói
Rang község
Irányítószám 3809
Körzethívószám 46
Népesség:
Teljes népesség 500 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 29,98 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület 16,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Fekvése:
Szikszótól északra, Abaújszolnok és Monaj közt fekvő
település.
Története:
Selyeb nevét az oklevelek 1256-ban említették először
Seleb néven.
A település nemesi birtok volt. 1256-ban Monajkeddel és
Nyéstával volt határos.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas
pápai tizedet fizetett.
Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is,
melynek itt 1713-ban épült kastélya. A kastélynak a a
feljegyzések szerint a 20. század elején értékes, 300
kötetes angol, francia és latin nyelvű könyvekből álló
könyvtára is volt.
A község határában az 1800-as években őskori tárgyakat
rejtő halmot tártak fel.
A 20. század elején Selyeb Abaúj-Torna vármegye Szikszói
járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 847 lakosából 846 magyar
volt, ebből 196 római katolikus, 324 görög katolikus,
289 református volt.
Népcsoportok:
A település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány
nemzetiségűnek vallja magát.
Látnivalók:
Tiszta-kúria: 18. századi barokk épület, melyet Tiszta
Pál építtetett.
Nepomuki Szent János szobra: a rokokó szobrot a Tiszta
család állíttatta 1769-ben, egykori kúriájuk közelében.
A szent hagyományosan formált alakja különös, mintegy
háromágú talpazaton áll, két oldalán a Hit és a
Hallgatás angyalával. A talpazaton kronosztikon tudósít
az állítás idejéről. A szoborcsoport a sajóládi Sajó-híd
mellett álló, hasonló témájú emlékkel rokon, feltehetően
mindkettő egy mester munkája.
Híres emberek:
Itt született 1920-ban Seres János festő és grafikus. Az
egri tanárképző főiskolán tanított, Miskolcon hunyt el
2004-ben.
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
Támogassa Ön is a
"Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a
felületén!
KÖSZÖNJÜK!
|