|
***
***
A Hernád és a Zempléni-hegység között, a
Szerencs-patak két oldalán, dimbes-dombos tájon elterülő
kisközség. Vasúti megálló a településtől jó 2 km-re
található a Szerencs-Hidasnémeti szárnyvonalon.
Autóbusszal csak Vizsolyt és Novajidrány vasútállomást
lehet elérni. A közeli Zemplén peremén már a kőkorban
emberi telep létezett, majd a későbbi bronzkorban is
lakott hely. A település első említése 1267-ben
történik, s nevét valószínűleg egy Arkai Corladus nevű
személyről kaphatta. Első ismert birtokosa a Lanczalit (Lánczi)
család volt, akiknek 1427-ben 15 adózó jobbágy-portája
volt. Első, gótikus templomát a huszita időkben
építették, fatoronnyal. A XV–XVI. sz.-ban virágzó
szőlőműveléséről ismert. A reformáció idején a lakosság
korán áttért az új hitre, s 1577-ben már prédikátora
van. A törökök 1640-ben elpusztították a falut, aminek
majd egy évszázados lakatlanság a következménye. A
Thököly-felkelésbe a birtokos Lánczi család is
bekapcsolódik, ami teljes birtokvesztést eredményez. A
gyorsan fejlődő községben 1828-ban már 1100 fölötti a
lakosság száma, de a gazdasági-gazdálkodási nehézségek
miatt egy évszázad alatt a felére csökken. A településen
több kisebb kúria épült, viszont műemléki szempontból
nem jelentősek.
***
***
A settlement existed here even in the Stone Age at
the foot of Zemplén mountains, and later it was also an
inhabited place in the late Bronze Age. The settlement
was first mentioned in 1267. The first known landowner
of the village was the Lanczalit (Lánczi) family, who
had 15 serf-familes paying tax to the landowners. The
first Gothic church of the village was built in the
Hussite times with wooden tower. The settlement was
well-known for its prosperous viniculture in the 15-16th
centuries. In the times of Reformation the inhabitants
became soon converted to the new belief, and in 1577 the
village had a preacher. The settlement was destroyed by
the Turks in 1640, and it became depopulated for almost
one century.
***
***
Am Rande des Nahe liegenden Bergs Zemplén gab es
schon in der Steinzeit eine menschliche Siedlung und sie
war auch in der Bronzezeit bewohnt. Sie wurde erstmals
1267 schriftlich erwähnt. Der erste bekannte Besitzer
der Siedlung war die Familie Lanczalit (Lánczi), die im
Jahre 1427 15 steuerzahlende Hufen hatte. Die erste
örtliche gotische Kirche mit einem Holzturm wurde in den
Zeiten der Hussiten errichtet. In den 15-16.
Jahrhunderten war das Dorf duch den blütenden Weinanbau
berühmt. Während der Reformation traten die Bewohner
schnell zum neuen Glauben über und sie hatten schon 1577
einen Prädiger. Das Dorf wurde 1640 von den Türken
vernichtet und wurde für fast ein Jahrhundert zur
unbewohnten Öde.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Korlát község
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3886
Körzethívószám 46
Népesség:
Teljes népesség 294 fő (2010. január 1.)
Népsűrűség 37,03 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület 7,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Fekvése:
Miskolctól közúton kb. 55 kilométerre északkeletre.
Története:
Korlát (Korlátfalva) már az őskorban is lakott hely
volt, területén csiszolt kőeszközök kerültek napvilágra.
Nevét 1332-ben említették először az oklevelek Corardi,
Cunradi, Conradi, Corradi neveken.
A település nevét valószínűleg az oklevelekben 1267-ben
szereplő Arkai Corladus-ról kaphatta.
Neve 1332-ben már szerepelt a pápai tizedjegyzékben,
tehát ekkor már egyháza is volt.
Papja a pápai tizedjegyzék adatai szerint 1332-1333-ban
36 garas, 1334-ben 20 garas 1335-ben 24 garas pápai
tizedet fizetett.
A település első ismert birtokosai a Láczi család tagjai
voltak.
1640-ben a törökök elpusztították, és majd egy
évszázadig lakatlanul állt, csak az 1700-as évek közepén
népesült újra.
A településen Nicky György-nek, II. Rákóczi Ferenc egyik
generálisának egykor kastélya is állt, melynek a 20.
század elején már csak csekély, átalakított maradványai
voltak láthatók.
A Fúló és Vízkelety családoknak sírboltja van itt a
településen.
Birtokos volt még itt a Domokos család, detki és
tengerfalvi Meczner család, valamint a borzovai Téglássy
család is.
Korlát a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi
járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 608 lakosa volt, ebből 604
magyar volt, 241 római katolikus, 54 görög katolikus,
273 református volt.
Népcsoportok:
A település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány
nemzetiségűnek vallja magát.
Látnivalók:
Domokos-Téglássy kúria
Domokos-Hercor kúria
Szepessy-kúria
Református templom (gótikus, 15. század)
Híres emberek:
Kováts Mihály - orvos, akadémikus, a kémia magyar
úttörője (Korlát 1762 június 7 - Korlát 1851 június 21)
Tama Ferenc- I.világháborúban elhunyt hős katona.
Környező települések:
Fony, Hernádcéce, Vizsoly, a legközelebbi város: Encs
(kb. 12 km).
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
Támogassa Ön is a
"Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a
felületén!
KÖSZÖNJÜK!
|
