*** ***
Fontos település a 3. sz. főközlekedési út mentén, a Hernád és a Szártos-patak összefolyásánál. A helység nemzetközi vasúti határátkelő – belföldi vonatforgalomban a végállomás. Regionális autóbusz-közlekedési csomópont. A település első említése egy 1219-es oklevélben található, és azon 10 német falu egyike, melyet a vizsolyi ispánság fogott össze mint a királyné földjét. Már a XIII. sz. első éveiben szőlőt telepítenek. Az itt átvezető híd 1431-tol jelentős vám- és harmincadszedő hely. Ugyanebben a században már őrlő- és kallómalma működött a víz energiájával. 1556-tól a török zaklatja, majd a kuruc-labanc időkben előbb Thököly hadai, majd Rabutin zsoldosai állomásoznak itt; a falu 1715-re teljesen elnéptelenedik. A század közepén újratelepül. 1849-ben, majd a II. világháborúban is komoly harcok folynak a stratégiai átkelőhelyért.

*** ***
The settlement was first mentioned in 1219 in a document, and it belonged to one of the ten German villages, which was co-ordinated by the Governorship of Vizsoly, as the land of queen. Grapes were grown here even in the first years of the 13th century. A significant customhouse was built at the bridge and it was the place where thirties had to be paid by the inhabitants since 1431. In the same century a grinding- and a fulling mill were operated here by means of the energy of water. Since 1556 the Turks, later the Kuruc and Labanc armies attacked the village, first the army of Thököly, later the mercenary troops of Rabutin were stationed in the village; the settlement became entirely depopulated in 1715. It was resettled in the middle of the century. In 1849 and during the Second Word War serious fights were going on for this place which was very important from strategic point of view.

*** ***
Die Siedlung ist eine internationaler Eisenbahngrenzübergang und zugleich eine Endstation in dem Inlandsverkehr. Die Siedlung wurde 1219 in einer Urkunde erstmals schriftlich erwähnt. Sie gehörte zu den 10 deutschen Dörfern, die als Felder der Königin unter der Verwaltung der Gespanschaft von Vizsoly standen. Schon in den ersten Jahren des 13. Jahrhunderts wurden hier Trauben angebaut. Die hier über den Fluß geschlagene Brücke war ab 1431 eine wichtige allgemeine und Dreißigstzollstation. In demselben Jahrhundert waren schon Wassermühlen in der Siedlung in Betrieb. Ab 1556 wurde das Dorf von den Türken belästigt, dann stationierten in der Zeit der Kuruzen und Labanzen zuerst die Truppen von Thököly dann die Söldner von Rabutin im Ort. Das Dorf wurde bis 1715 entvölkert. Mitte des Jahrhunderts wurde es neu angesiedelt. Es gab arge Kämpfe sowohl im Jahre 1849 als auch während des zweiten Weltkriegs für diesen strategisch wichtigen Übergang.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Hidasnémeti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3876
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 1099 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 68,22 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 16,11 km²
Időzóna CET, UTC+1

Fekvése:
Miskolctól kb. 60 kilométerre északkeletre.

Története:
Hidasnémeti Német(i) (Alnémeti) Árpád-kori település. A honfoglalás után az Aba nemzetségé volt. Nevét az oklevelek 1219-ben Olnemet néven a Váradi Regestrum említette először. A település a 12. században jött létre, kilenc másik faluval együtt német telepesek alapították.
A 13. században a Hernád mentén 3 Németi falu: Al-, Fel- és Középnémet nevű telepes falu létezett, melyek közé Alnémeti (Hidasnémeti) is tartozott egyike volt annak a 10 királynéi német telepesfalunak amelyeket a vizsolyi ispánság fogott össze.
A három németi nevű települést még a király adta Menne dajkának, a szász István fia Mihály feleségének, aki IV. Lászlót és testvérét Máriát szoptatta.
1299-ben Mihály ispán és fia István, valamint György budai polgár a 3 Németi falun megosztozott; Fel- és Középnémeti keleti fele Mihályéké, nyugati fele Györgyé lett. Alnémetit pedig az új telepesek jövetele miatt közösen használták.
A 16. századig Alnémeti néven szerepel, ekkortól kezdik Hidasnémeti néven említeni, utalva a Hernád folyón átívelő hídra, ami fontos vámszedő hely volt. Ebből a faluból származik a Ferdinandy-család, pl: Ferdinándy György 21. századi író, Ferdinandy Gyula és Ferdinandy Gejza is

Népcsoportok:
A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.

Környező települések:
Hernádszurdok (2 km), Tornyosnémeti (4 km), a legközelebbi város: Gönc (4 km).

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép

Nagyobb térképre váltás

Támogassa Ön is a "Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a felületén!
KÖSZÖNJÜK!