|
***
***
A Hernád bal partján, a Szerencsi-dombság hirtelen
leszakadó, csuszamlásra hajlamos, nyugati peremén
elterülő falu. Közvetlen autóbuszjáratok kötik össze
Miskolccal, valamint a 9 km-re lévő vasútállomással,
Halmajjal. A közeli Várdombon az ásatások jelentős
bronzkori telepet tártak fel. A falu már a XII.
században létezett, habár az első írásos dokumentum csak
a XVI. század közepéről származik, ahol Dubucya alakban
fordul elő. A XIII. században a királyné birtoka, aki
abaúji tulajdonára német családokat telepített. A 10
falunak Vizsoly volt az ispánsági központja. A XIV.
században már plébániája lehetett, hisz pápai tizedet
fizetett. A lakosság a XVII. század elején áttért a
reformata hitre. Mint hódoltsági terület, adózott a
töröknek. Ennek ellenére 1635-ben a portyázó pogányok
kirabolják, lakossága alig marad. A XVIII. században
népesedik be újra, ekkor jövedelmező malmot is
üzemeltetett. Területének jelentős volt a bortermelése,
híres a juhtenyésztése. 1776-ban nagy földcsuszamlás
volt: a Hernád feletti domb a szőlőskertekkel együtt a
folyóba zuhant, megakasztva annak folyását. Mai barokk
templomát 1786 körül építették. Kegy-tárgyainak egy
része XVII. századi. Századunk első harmadában épült a
Hernádon egy törpe vízerőmű, mely ma is termel áramot.
***
***
A significant settlement of Bronze Ages was found
during the excavations on the near Vár hill. The village
has already existed in the 12th century, though the
first written document dates back to the middle of 16th
century under the name of Dubucya. It was the land of
the queen in the 13th century, who settled here German
families. The village could have a parsonage in the 14th
century, as the inhabitants paid Papal tithe. The
inhabitants became converted to the Reformed belief at
the beginning of the 17th century. As a territory under
Turkish rule the inhabitants had to pay tax to the Turks.
In spite of this fact the village was robbered by the
marauding pagans, and it became almost depopulated. The
settlement became repopulated in the 18th century, at
this time a profitable mill operated here.
***
***
Auf dem nahe liegenden Burghügel wurden bei den
Ausgrabungen Überreste einer Siedlung aus der Bronzezeit
zum Vorschein gebracht. Das Dorf bestand schon im 12.
Jahrhundert, das erste schiftliche Dokument wo es als
Dubucya drinnen steht, stammt aber erst aus der Mitte
des 16. Jahrhunderts. Im 13. Jahrhundert war es im
Besitz der Königin, die auf ihrem Abaújer Gut deutsche
Familien ansiedelte. Im 14. Jahrhundert mußte das Dorf
schon eine Kirche haben, da es Zehnte bezahlte. Die
Einwohner traten Anfang des 17. Jahrhunderts zum
reformierten Glauben über. Als türkisches
Herrschaftgebiet zahlte es den Türken Steuer. Das Dorf
wurde trotzdem von den Türken beraubt, es blieben nur
wenige Einwohner. Das Dorf wurde im 18. Jahhundert neu
besiedelt, damals war hier auch eine lukrative Mühle
tätig.
*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***
Felsődobsza
község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton
35 kilométerre északkeletre.
Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Szikszói
Rang község
Irányítószám 3847
Körzethívószám 46
Népesség:
Teljes népesség 907 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 59,40 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület 15,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Története:
A terület az őskortól lakott, ezt bronzkori leletanyag
bizonyítja. Területe egyike a legtekintélyesebb kőkori
telepeknek. Az úgynevezett Várdombon a neolit korból
származó védmű, földvár-pogányvár maradványai tisztán
kivehetőek. Dobsza szláv eredetű név, így valószínű hogy
az első lakosai, akiktől a nevét kapta szlovákok voltak,
Doza, Dobsa, Dompsa alakban találjuk középkori
oklevelekben. A középkorban királyi birtok volt (1219),
egyik dombján földvár állt. Dobsza az akkori vizsolyi
kerülethez tarzozott. 1332-ben már plébániája volt,
Gábor dobszai plébánost említik az 1332-37 évi pápai
tizedjegyzékben. A 15. század elején a Dobszai család
birtoka, 1427-ben e családnak 22 jobbágy portája volt a
községben. 1459-ben a község Csobádi Simon tulajdonában
volt, amit (hűtlensége miatt) 1482-ben Szepesi Mihály
nyert el. A török hódoltság alatt a törökök
kifosztották. A községben 1715-ben csak 2 jobbágy és 2
zsellér család lakott, majd a 18. század közepén
települt újra. 1720-ban vízimalmát említik. 1833-ban 118
háza, 907 római katolikus és református lakósa és egy
református temploma volt. A falu bortermeléséről volt
ismert, földesura a Bárczay és a Máriássy család.
1920-ig a lakosság létszáma 1347 főre emelkedett, majd a
községet villamosították, vágóhidat és vízierőművet
létesítettek.
Ma népszerű üdülőhely a Hernád folyó partján.
Népcsoportok:
A település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány
nemzetiségűnek vallja magát.
Környező települések:
Hernádkércs (4 km), Kiskinizs (6 km), Nagykinizs (6 km),
a legközelebbi város: Abaújszántó (9 km).
Civilek:
***
Vállalkozások:
***
GOOGLE térkép
Nagyobb térképre váltás
Támogassa Ön is a
"Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a
felületén!
KÖSZÖNJÜK!
|
