Abaújvár  

 
     
 
 


 

*** ***
A magyar–szlovák államhatár mellett, a Hernád menti dombokra települt kisközség a Hidasnémeti–Hollóháza műút mentén. Autóbuszjárattal elérhető Hidasnémeti, illetve Gönc. A település – mely a történelmi Abaúj vármegye névadója – a megye egyik legrégebbi, gazdag históriával rendelkező helysége, mely a honfoglalás előtti korokban is lakott volt. A Hernád partján álló halom egy motte típusú földvárat rejt, mely a honfoglalás előtt épült és része volt a folyó keleti oldalán húzódó dombsor peremén létrehozott védelmi rendszernek. A község nevét az itt megtelepedő Aba nemzetségről kapta. A XI. sz. első felében Aba Sámuel építtet várat, melynek első írásos említése 1046-ból származik. István király idejében a településen várispánság és esperesség működik, s egészen a XIV. sz.-ig Újvár vármegye székhelye. Erősségét a tatárok sem tudták bevenni. Később elveszti a település a jelentőségét. A Perényiek még újjáépítik a várat, de 1556-ban I. Ferdinánd seregei végleg lerombolják. A XVII. sz. elején már iskolája működik, de a török, majd a kuruc harcok idején lakói elmenekülnek, s csak lassan népesül újra. A várnak a községtől Keletre már csak nyoma maradt, mint a Hernádhoz közeli földvárnak. A falu jelentős műemléke a XIV. sz.-ban épült, gótikus eredetű, ma református erődtemplom. Az utóbbi években létrehozott kiállítás és a közelben kemping várja az idelátogatókat.

*** ***
The settlement – which is the denominator of the historical Abaúj county – is one of the oldest villages of the county having rich historical traditions, and it was inhabited even in the ages before the Hungarian conquest. The hill standing on the bank of Hernád river hides a motte-type earthwork, which was built before the Hungarian conquest and it formed the part of the protection system established at the edge of hills on the Eastern bank of the river. The settlement got its name from the Aba-clan settled in this region. In the first half of the 11th century a fortress was built here by Sámuel Aba, which was first mentioned in written form in 1046. In the times of King István there was a governor and a deanship here and the residence of the county was Újvár till the 14th century. Even the Tartars could not occupy it. Later the settlement lost its significance. The fortress was rebuilt by the Perényi family, but it was completely destroyed by the army of Ferdinand I in 1556. At the beginning of the 17th century it had its own school, but the inhabitants escaped during the Turkish and later the Kuruc fights, and the village was resettled only later. The significant monument of the village is the reformed fortress-church of Gothic origin which was built in the 14th century.

*** ***
Die Ortschaft - welche die Namensgeberin des historischen Komitates Abaúj ist - ist eine der ältesten, über eine reichhaltige Historie verfügenden Ortschaften des Komitates, die auch schon in den Zeiten vor der Landnahme bewohnt war.Der am Ufer des Hernád stehende Hügel verbirgt eine Erdburg des Types Motte, die vor der Landnahme errichtet wurde, und Teil des am Rande der sich an der Ostseite des Flusses entlangziehenden Hügelkette errichteten Schutzsystems ist. Die Ortschaft hat ihren Namen vom hier angesiedelten Geschlecht Aba erhalten. In der ersten Hälfte des 11. Jahrhunderts läßt Sámuel Aba eine Burg errichten, deren erste schriftliche Erwähnung aus 1046 stammt. Zur Zeit von König István existieren in der Ortschaft eine Gespanschaft und ein Dechanat, und sie ist ganz bis zum 14. Jahrhundert der Sitz des Komitates Újvár. Ihre Festung konnten selbst die Tataren nicht einnehmen. Später verliert die Ortschaft ihre Bedeutung. Die Perényis lassen die Burg noch renovieren, aber sie wird 1556 durch die Heere von Ferdinand I. endgültig zerstört. Anfang des 17. Jahrhunderts existiert bereits eine Schule, aber während der Türken-, später Kurutzenkämpfe fliehen ihre Einwohner und sie wird erst langsam wieder bevölkert.Ein bedeutendes Denkmal des Dorfes ist die im 14. Jahrhundert gebaute gotische, heute reformierte Festungskirche.

*** További, kiegészítő tartalom csak magyarul ***

Abaújvár község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Abaúj-Hegyközi kistérségben, Miskolctól 72 kilométerre északkeletre, a szlovák határ mellett. Abaúj vármegye névadó települése.

Közigazgatás:
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Rang község
Irányítószám 3898
Körzethívószám 46

Népesség:
Teljes népesség 217 fő (2010. jan 1.)
Népsűrűség 29,48 fő/km²

Földrajzi adatok:
Terület 7,36 km²
Időzóna CET, UTC+1

Története:
"Ujvár (Aba), Abauj vmegyében, magyar falu, Kassához délre 2 mfldnyire, közel a Hernádhoz: 183 kath., 530 ref., 82 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Synagóga. Régi vára, melylyet Aba Sámuel épittetett, s mellytől a vmegye nevét vette, most omladékokban hever. F. u. Zombory b. Perényi b. Rudnyánszky, gr. Forgács és Csáky. Ut. p. Hidas-Németi."

"ÚJVÁR. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Nádasdhoz közel, és annak filiája; határja középszerű".
A középkorban
A környék a honfoglalás korában az Aba nemzetségé volt. A település feltehetőleg a 11. században keletkezett – első említése 1046-ból származik –, bár földvár már hamarabb is állhatott itt. A régészeti feltárás szerint a fa-föld építésű vár sánca egy, a római császárok korában (1.-4. század) itt állt település maradványaira épült. A 14. századi krónikás hagyomány szerint a várat Aba Sámuel építtette, ez az adat egybevág a régészeti feltárások eredményével is. A vár neve, Újvár a közeli Abaújszina melletti egykori Óvár nevű földvártól való megkülönböztetésre szolgált. Az impozáns méretű, 3.9 hektár területű vár valószínűleg viszonylag rövid idő, három, három és fél év alatt felépült. A fal alapszélessége huszonhárom méter volt, eredeti magasságát hét méterre becsülhetjük a belső oldalon, kívül pedig mintegy 15 méter magasra emelkedett a Hernád szintje fölé. A fal a külső oldalon meredeken emelkedett, itt a faszerkezetet vastag sárréteggel tapasztották be, hogy megakadályozzák a felgyújtását. Befelé viszont lépcsőzetesen lejtett, ez megkönnyítette a védők feljutását a sánc tetejére. A vár egyetlen kapuja kelet felől, a mai falu irányából nyílott. Innen egy mostanra már erősen feltöltődött árok is védte.
Valószínűsíthetően Aba Sámuel, aki István király sógora volt, az Aba nemzetség Hernád menti és mátraaljai birtokaiból szervezett egy megyét valamikor a 11. század első felében. Az itteni központjáról Újvár nevet kapó vármegye területe a későbbi Heves, Abaúj és Sáros vármegyék területét foglalhatta magában.
1046-ban az Orseoló Péter királlyal elégedetlen magyar urak által hazahívott két száműzött Árpád-házi herceg, András és Levente e várban találkozott a lázadó Vatával és társaival, akik itt ismerték el királyuknak Andrást. András innen indult el Székesfehérvár felé seregeivel, ahol rövidesen királlyá koronázták.
A középkorban errefelé haladt a Lengyelország felé vezető fontos kereskedelmi útvonal, és itt pihentek meg a menekülésük után hazatérő Árpád-házi hercegek, a későbbi I. Géza és I. László királyok.
1106-ban egy másik Árpád-házi herceg, a bátyja ellen lázadó Álmos foglalta el a várat Lengyelországból kapott katonai segítséggel. Könyves Kálmán ostrom alá vette Újvárat, mire a megrettent Álmos herceg megadta magát a királynak. A vár a 13. század közepén Észak- és Kelet-Magyarország legerősebb várának számított, a megmaradt okiratok szerint a tatároknak nem sikerült bevenniük 1241-42-ben. Újvár, amelyet éppen ettől az időtől kezdtek mind gyakrabban Abaújvárnak nevezni, a sok más Árpád kori ispáni székhellyel ellentétben a tatárjárás után még hosszú ideig megőrizte vezető szerepét. Nem sokkal a tatárjárás után, 1251-ben IV. Béla király személyesen intézkedett védelméről, valószínűleg ekkor kőfalat is építettek a fa-föld sáncok tetejére.
Az itt szolgáló ispánok egyben a királyi udvar főtisztviselői (nádor, udvarbíró, főlovászmester) is voltak. Károly Róbert 1312-ben az Abaúj megyei Rozgonynál aratta első jelentősebb sikerét az ellene lázadó tartományurak felett. Ezt követően megfosztotta itteni hatalmas birtokaitól az Aba nemzetségbe tartozó Amadé nádor családját, és itáliai eredetű hívére, Drugeth Fülöpre bízta a vidék kormányzását.
A település és a vár a 14. század végére vesztette el megyeszékhely szerepét. 1394-ben Zsigmond király adományozta a települést Perényi Péternek, a család hosszú időn keresztül birtokolta Abaújvárt, rövid megszakításokkal. A Perényi család több alkalommal is királyi engedélyt kapott a vár megerősítésére, azonban feltehetően nem érte volna meg a hatalmas területű várat korszerűsíteni, helyette Nagyidán építtettek maguknak új főúri központot, kisebb, korszerűbb új várat.
1441-ben Giskra János elfogatta a nagyidai vár és tartozékai – köztük Újvár – birtoklóját, Perényi Jánost, és 24 000 aranyat követelt tőle szabadulása fejében. Perényi csak egy részét tudta kifizetni, ezért elzálogosította a nagyidai várat és tartozékait Giskrának. Giskra azonban pénzzavarai miatt 1449-ben továbbadta Modrár Pálnak a nagyidai uradalmat. 1461-ben – a Giskra által elfogatott Perényi János fia – Perényi János újra megszerezte a falut, amit azzal is megpecsételtek, hogy János elvette Modrár lányát, Katát.
A török hódoltságban
1556-ban Perényi Ferenc résztvett a nagyidai vár védelmében, a várat azonban lerombolták Ferencet, pedig fogságba hurcolták, ekkor, 1557-ben került a falu Perényi Mihály tulajdonába (a szerződésben szerepel először a falu nevében az Aba előtag), akinek a sírját 1835-ben találták meg a templomban.
Karbantartás híján a sáncok faszerkezete romlásnak indult, a kőfal köveit pedig a falubeli építkezésekhez használták fel. Noha a sáncok napjainkban is állnak, az ide látogatónak nem jelent maradandó élményt látványuk, mert a falu teljesen körbenőtte az egykori falakat, és egyébként sem esik jó rálátás a fákkal, bokrokkal benőtt egykori várfalra.
A 20. században
A trianoni békeszerződés után a falu az ország peremére került, így még többet veszített jelentőségéből.

A településen a lakosságának 80%-át magyar, a 20%-át cigány származású emberek alkotják.

Látnivalók:
Református templom Bővebben: Abaújvári református templom
14. században épült, egyhajós, végén félkörös, gótikus szentéllyel végződő. Állagmegóvás céljából a századok során támpillérekkel vették körbe, összesen tizenöttel, mint később kiderült ezek nemhogy javítanak, hanem rontanak a templom állapotán. 1912-ben egy felújítás során kerültek elő a falfestmények. 1966-ban az egész északi falat borító falfestményre találtak rá. 1866-ban neogótikus stílusban nyolcszögletű tornyot építettek hozzá, amely olyan jól sikerült, hogy még a szakavatott szemet is megtévesztheti.
2008 novemberében, a feltárások során megtalálták a valamikor 1423 előtt meghalt Perényi Péter országbíró sírkövét.
A kastély a 30-as években
Csáky kastély, majd Ferdinandy-kastély
A Csáky-kastély építtetője Csáky János volt a 18. században. De már jóval korábban is említenek egy fából készült kastélyt, amely a 16-17. században épült
Csáky Ferenc tulajdonrésze 1682-84 években: Nemesi curia fából, elhagyatva. A curiához szántók, ezek kapacitása; rétek hozadéka. Malom, kölyü is. Makkos erdő ezer disznóra. Termés után kilenced, sertések után tized. Szolgáltatás: 1 icce mogyoró.
Nemesi kúria allódiummal - Szántók, befogadóképességük - Rétek, szénahozamuk - Makkos erdő, hízlalható disznók - Malom hely, egykor 3 kőre forgó malom.
Nemesi curia fundusa a majorsági házzal 50 Ft. Szántói 30 kassai köböl elvetésére elegendők. Rétjei 16 szekér szénát hoznak. Két szőlő in promontorio Felke Bánya. Makkos erdeje 1000 disznó makkoltatására elegendő; a fele a fiscust illeti. Háromkerekű malma volt a kölyüvel együtt; Csáky Ferencet illette; teljesen elpusztult. 13 féltelkes jobbágy, á 75 Ft. 14 féltelek puszta, á 37,50.[10]
A kastély a 20. század elején került Ferdinandy Gyula tulajdonába. Földszintes, hét tengelyes, keleti szárnya emeletes volt. Több szervezet üzemeltette az épületeket (TSZ, községi tanács stb.), 1955-ben renoválták. Az 1960-as évek után pusztult el.[11]
További nevezetességek
Fájl:Abaújvár világháborús emlékmű2.jpg
A világháborús emlékmű, felújítás előtt és után
A 2 világháborúban elhunyt hősi halottak emlékműve, amit 1958-ban emelt "a falu dolgozó népe". Az I. világháborúban 13, a II. világháborúban pedig 23 falubeli esett el. Egy abaújvárit pedig az I. világháború után vitézzé avattak.
Említést érdemelnek azok, a "látnivalók" is, amik már nincsenek. Ilyen például a malom, ami több évszázadon keresztül a faluhoz tartozott, a 20. század elején bontották el.
A zsinagóga (tulajdonképpen egy imaház), ami már 1851-ben létezett, maradványait szintén a 20. században bontották el. (A falu határában van a zsidó temető). Valamint a várnál találhatók az egykori esperesi székhely alapjai.

Nevezetes lakói:
1620-ban Bethlen Gábor, a Habsburg elleni harcok egyik legnevesebb alakja táborozott seregei élén a faluban.
Ferdinandy Gyula rövid ideig igazságügyminiszter majd belügyminiszter az 1920-as években. 1917-ben vásárolt Abaújváron egy 50 holdas birtokot és családjával itt telepedett le.

Érdekességek:
Budapest XVIII. kerületében létezik egy Abaújvár nevű utca
Franco Nero 2007. június 12-től július 28-ig Abaújváron és a környező településeken forgatta legújabb filmjét, a Mário, a varázslót.
2008 júniusának elején attól a leányanyától volt hangos a sajtó, aki 11 évesen szülte meg egészséges gyermekét, Mirandát a miskolci kórházban, május 31-én. A lány, P. Mónika abaújvári lakos nem hajlandó elárulni ki a gyermek apja, állítása szerint nem ismeri. A nyomozás során DNS vizsgálattal próbálják kideríteni az apa kilétét. Hasonló eset 1998-ban történt, amikor egy boldogkőújfalui lány szült, szintén 11 évesen.

Környező települések:
Kéked (3 km), Pányok (4 km), Zsujta (8 km)

Legközelebbi város: Gönc (12 km)

Civilek:
***

Vállalkozások:
***

GOOGLE térkép


Nagyobb térképre váltás

 

Támogassa Ön is a "Lépj tovább Abaújban!" Alapítványt
egyszerűen, gyorsan és biztonságosan a felületén!
KÖSZÖNJÜK!



<<< vissza

Kiemelt támogatóink:


*** *** ***
Kérem támogassa
Ön is az oldalt!



 

"Lépj tovább Abaújban" Alapítvány - Minden jog fenntartva! ©  2012-2024   KAPCSOLAT >>>